SAKK A BROADWAY CLUBBAN

A sakk a legrégibb, legtekintélyesebb és az egyik legösszetettebb szellemi játék a világon. Nem is csupán játék, hanem - magas színvonalon űzve - művészetnek tekinthető. Erre utal a sakktörténet negyedik világbajnoka, Alexander Alekhine kijelentése: "a sakkozás számomra nem játék már, hanem művészet, mellyel vállalom mindazt a felelősséget, amelyet a művészet a követőire ró." A legnagyobb játékosok - így Anatolij Karpov - a sport, a művészet és a tudomány valamilyen bonyolult ötvözetének tartották, sőt Bobby Fischer, amerikai világbajnok szerint a sakkozás maga az élet.

A Broadway Club 'menedéket' biztosít a sakkozók széles körének, legyenek akár komoly versenyjátékosok vagy a játékot csupán hobbiszinten űző amatőrök. A többi szoba igénybevételével kisebb háziversenyek, sakktornák illetve többfordulós versenyek is lebonyolíthatók.

A SAKKOZÁS TÖRTÉNETE

Több nemzet is magának követeli a sakk valamilyen kezdetleges formájának feltalálását. Ám a történészek által leginkább osztott nézet szerint a sakk az ókori Iránból származik, mely hatalmas kiterjedésű birodalom egészen a mai Indiáig (akkori nevén Hindusztán), Pakisztánig és Afganisztánig terjedt (minden -stan végződésű állam valaha a Perzsa Birodalom része volt).

A Kr.e. 500 körül keletkezett szanszkrit nyelvű Mahabharata említi először a sakkot Shatranj, illetve Chaturanga néven. A legrégibb - Kr. e. 3000-ből származó - sakkfigurákat pedig a Moen jo Daro-i ásatások során találták, a korabeli Perzsia területén.

Végül a sakk nyugati irányban Európáig, keletre pedig Japánig terjedt, a játék különféle változatait maga után hagyva. Az Európa felé vezető út során a vezér figurájának ereje megnövekedett.

A szövegemlékek arra utalnak, hogy a sakk két irányból érkezett Európába. Először az iszlám világban terjedt el, ahol a korai időkben a bábuk nevei változatlanul megőrizték perzsa alakjukat. A játék később innen terjedt tovább Európa mindazon tájaira, ahol ma is a perzsa eredetű shah ("király") szó valamilyen módosulatával utalnak a sakkra. Más úton érkezhetett a játék a mai Spanyolország és Görögország területére, hiszen a játék neve spanyolul ajedrez, görögül pedig zatrikion.

A SAKK SZEMÉLYISÉGFEJLESZTŐ HATÁSAI

A sakkozás jótékony hatásait igazolja, hogy világszerte egyre sikeresebb az a mozgalom, mely a sakkot fiatal emberek szellemi fejlesztésének eszközeként kívánja használni. Számos kutatás ígéretes eredményein felbuzdulva iskolák és szervezetek világszerte indítanak sakkozói programokat.

Idézünk Benjamin Franklintől: "Hiszen maga az élet is egy fajta sakk, melyben pontokat gyűjtünk, ahol versenytársakkal vagy ellenfelekkel kell megküzdenünk, ahol olyan kedvező és előnytelen események széles választékával kell szembenéznünk, melyek bizonyos fokig a körültekintés vagy annak hiányának következményei.

A sakkozás által tehát a következőket tanulhatjuk: 1. előrelátást, mely a jövőbe tekint és számol cselekedeteink lehetséges következményeivel; 2. körültekintést, mely az egész táblát, tetteink teljes terét figyelembe veszi - a bábok kapcsolatát és helyzetét; 3. elővigyázatosságot, hogy ne lépjünk elhamarkodottan."